A Félelem és Reszketéssel még életében, a Rumnaplóval pedig halála után tisztelegtek Thompson előtt. Megjegyzem mindkettő sikerült. Persze majd jönnek a filmkritikusok, és azt fogják mondani, hogy elmaradt a Rumnapló kasszasikere. Naná hogy elmaradt mert ez a film nem azért készült, hogy milliókat hozzon készítőjének. Johnny Depp valószínűleg akkor is elvállalta volna a szerepet, ha egy fillért sem kap érte, úgy ahogyan elvállalta az Angelina Jolis bohóckodást is, ami viszont biztos megérte neki valamiért. És akárki akármit mond, Deppnél senki nem fogja tudni jobban játszani Thompson karakterét! Hunter figurája, az alternatív műkedvelők körében vált kultikussá, az írásmódjával, a stílusával, a mozgásával, a beszédjével együtt. Nyilván valóan azokat hozza lázba a film, akik ismerik Thompson munkásságát. Azért halkan mondanám csak, hogy érdemes elolvasni a könyvet is, mert jó a film, úgy ahogyan a Félelem és Reszketés is jó, de könyvben mindkettő sokkal jobb! De alkohol ide vagy oda, azért sikerült egy kis LSD-t is belecseppenteni a nagy rumos pohárba! És az van, hogy rohadtul kéne még szerezni tőle munkákat és lefordítani, mert a nyers gonzoság utáni vágyat, csak Dr. Gonzo tudja csillapítani! Gondolok itt elsősorban a két dokumentumfilmre, amihez nagyon nagy királyság lenne egy magyar felirat! Ja, felirat! Amikor hétfőn beültem a negyed egyes Rumnapló vetítésére, lehet, hogy a mozigépész is tisztelgett a nagy gonzo előtt egy cigivel, mert az első pár percben kissé el volt csúszva a felirat. Na ennyit mára, nézzétek, olvassátok mert jó!
